Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell - így kerül a Kismester utcai házba Jablonczay Lenke… Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült. Mindenki érezte már magát árvának: attól függően, hogy egy család hagyta magára, egy barát, egy szerelem. Kislenke sorsán keresztül azt a kirekesztettséget élhetjük át, ami bárkit önmaga árnyékává tehet egy adott pillanatban, és olyan erővel radírozza ki a személyiség kontúrjait, hogy csak komoly küzdelmek árán tudjuk újrarajzolni a körvonalainkat. Amikor Szabó Magda könyvét olvastam, arra gondoltam, legszívesebben örökbe fogadnám ezt a kislányt. Megölelném, és elüldözném a lelkét járó rémeket. Miközben észre sem vettem, hogy a történet már réges-régen rólam szólt, és nem róla. - Finy Petra